(V.G.-vel készült interjúsorozat alapján)
A V. család több mint kétszáz éve élt bizonyíthatóan Magyarországon, lehet, hogy már régebben is, de abból a korból nem lelhetők már fel dokumentumok.
A családban volt suszter, ügyvéd, orvos, földbirtokos, kereskedő, pék, varrónő, mindenféle más foglalkozású, és mind úgy tudták, hogy bár zsidó származásúak, de ide tartoznak, magyarok.
Sokáig megbecsült polgárok is voltak, míg nagyot fordult a világ. Már nem tekintették őket magyarnak, az állam hivatalosan is kirekesztette, majd üldözte őket.
A csillagos házban elsősegélyt adó személyek jelzése. Vörös kereszt -zsidóké sárga alapú-, a kikeresztelkedetteké fehéralapú- karszalagon
Farkaskölyök" kiscserkész nyakkendő
A háború előtt az újlipótvárosi zsidó fiatalok a „Toldi Miklós „csapatban vettek részt. Ebben a legkisebbek a „Farkaskölyök” kiscserkész csoportot alkották. Rajvezetőjüket „Akelának” nevezték.
A nyilas időkben betiltották a zsidó cserkész egyesületeket, de a háború után a kivándoroltak Amerikában újjá szervezték. Néhány évente képviselőik-idős emberek- még manapság is ellátogatnak budapesti összejövetelekre. Az ő „Ösvény. Toldi Híradó” 2012 évi weboldalukon olvasható a zsidó fiatalok kizárásának története:
A magyar cserkészvezérkar 1940. december 15-én rendezte meg a szövetség egyik legdrámaibb közgyűlését. Éry Emil országos ügyvezető elnök vezette be a „vitát”. A küldöttek az alapszabály további módosítására vonatkozó javaslatokat hozzászólás nélkül, egyhangúan elfogadták, így többek között azt a korrekciót is, amely így hangzott: „A szövetség krisztusi világnézetű és magyar nemzeti alapon áll.” A kissé dodonai szöveg azt a realitást takarta, hogy a zsidókat 1940. december 15-én kiebrudalták a Magyar Cserkészszövetségből.
Mai nap"42.11.19. Rendelet a zsidó hadkötelesek behívásáról (1-2.lap)
A Pesti Magyar Banknál letétbe helyezett értékek
A Zsidó Hitközség választási regisztrációra hívja fel a polgárokat 1939-ben
Helyhatósági igazolás választás céljára (1940-41)
Brüll Gyula hadikölcsön kötvénye: 1917
