A nevezetes vastáblák évszámot nem tartalmaznak, időbeli elhelyezésük az 1880-as évek végére tehető.
A Varga Vasáruház bejáratát díszítő elemek a szegedi Alabárdos étteremben
A méreténél és súlyánál fogva is unikumnak számító öntöttvas táblák a Híd utca 3 szám alatti Varga vasáruház bejáratának két oldalán foglaltak helyet. Egyike a háztartásban, másik a gazdaságban használt számtalan vasáru arányosan elhelyezett kompozíciója. A tárgyak korabeli ábrázolásán kívül a cégér készítőire vonatkozó fontos szöveges információkat is tartalmaz. Egy –egy kirakat táblájának mérete 280x140cm, melyet a Ganz és Társa budapesti vasöntödéjében öntöttek.
Egyikre a konyhában és az a körül használatos darabokat, a másikra a kamrában és gazdaságban használatos szerszámokat arányosan kiérlelt csoportban rendezte a szobrász. Megőrizve a számunkra a tizenkilencedik század vége felére jellemző vas edények, eszközök formáit, díszítéseit, kivitelük színvonalát.
Szemügyre véve a háztartásban alkalmazott tárgyak gyűjteményét fentről lefelé haladva, a nehezen számba vehető zárak és tartozékaik tömör összeállítása szépen olvad bele a következő vízszintes sávba. Itt mozsár, kávédaráló és vasalók veszik közre az „5 K” mérő mérleget, melynek serpenyői felvett súlyokon „1K, 2K, 5K, 10K, fölirat szerepel. Alattuk a főzésre használt edények, kuglófsütőtől az ívelt reszelőg domborodnak formavilágukkal. Elrendezésükkel megteremtve a kiegyensúlyozott összekötetést a kályhához és a tűzhelyhez. A tűzhely alatt két nagyobb méretű tartály egy ételhordó és egy szeneskanna kapott helyet. Az ételhordó vésett fölirata: „Öntötte Ganz és Társa Budapest” a szeneskannán: „Mintázta Jirátko A. Pécs.”
A Varga Vasáruház bejáratát díszítő elemek a szegedi Alabárdos étteremben
A másik tábla eszköztárának összeállítása még bonyolultabb. Fent az aprószerszámok kellemesen kapcsolódnak az ívelten elhelyezett ásók, lapátok és villák fejeivel, száruk pedig megadja a következő szakasz irányvonalát, osztottságát. Itt a könnyedebb sarlók, fűszerek, vésett mesterjegyekkel ellátott bárd-félék nyújtanak teret a formai készségnek és viszik a szemet az üllők és satu súlypontja felé. A satun lévő fölirat: „Öntötte Ganz és Társa Budapest”, a talpas üllőn „110 Ko”, a csúcson üllőn „Mintázta Jirátko. Pécs.”
Varga Dezső portréja
Talán Varga Dezső Drescher volt segédje. Varga Szegeden önállósult, majd vasáruházat nyitott és az ő tulajdonába kerültek a vas domborművek. Nem tudni pontosan hogyan és mikor jutott hozzá – közvetlenül vagy esetleg áttételesen – mindenesetre 1932-ben vasáruházát díszítette, és kivételes módon hirdetésében cégérét pontosan, fölismerhetően leírta.
családi ünnepség Varga Dezsőéknél, Szeged, 1940
1935. évi hirdetésében áruháza „az Alföld látványossága” ahol 1937-ben már 12 alkalmazottat foglalkoztat. 1944-ben Varga Dezső meghalt.
tábori levél a frontról
A Varga vasáruház méreteire és óriási kínálatára még évtizedek múlva is emlékeztek a régi szegediek. A cégfőnök felesége Varga Dezsőné és fia Varga László vezeti a céget.
Varga Dezső vasáruháza Szegeden1948. jún. 10-i végzés szerint „Varga Dezső cégbirtokos elhalálozása folytán az új cégbirtokos az elhalt felesége özv. Varga Dezsőné Singer Paula
Vargáné Singer Paula
A cégér múzeumba kerülését 1958-59-ben valamelyik Takács építész ajánlotta. A Vas táblákat azután Tóth Béla közreműködésével szállították a Móra Ferenc múzeumba.
Elhelyezésük 1965-66-ban nyert megoldást, amikor szegedi építészek ötletére beltéri beépítésre kerültek. A súlyos vastáblákat „Sándor vezeték nevű hordárral” vitették át a múzeumból. Az Alabárdos étterem belső terének tervezésekor a cégért Rédai Ferenc belsőépítész a borozóban helyezte el, hangulatos hátfalakat képezve a helyiségben.
A Pécsről származó öntöttvas vasáru cégér ma is ugyanazon a helyen, az Oskola u. 13. számú műemléki védettséget élvező un. Béró ház földszinti helyiségében, más múzeumi tulajdonban lévő tárgyakkal együtt, a zárt ajtók mögött van.
(Forrás: Alabárdos étterem, Szeged)
