Lindenfeld Emil 1979 nyarán járt utoljára Magyarországon. Felkereste szülővárosát, Hódmezővásárhelyt, és meglátogatta Budapesten élő rokonait. Az itt bemutatott festményeket ekkor ajándékozta unokatestvérének és feleségének. A képek hátoldalára ragasztott csomagolópapírra írta nagy szálkás betűkkel:
„Bélának és Évának szeretettel Lindenfeld Emil és Gizi”. (Gizi Emil felesége, maga is festőművész).
Lindenfeld Emil 1926-ban ment el Magyarországról. Olaszországban találta őt meg a siker, néhány év után Itália ünnepelt festője lett. Sikereiről sűrűn tájékoztatott a korabeli magyar sajtó, kiállításait követhette szülővárosa; Hódmezővásárhely műértő közönsége is.
34 évi itáliai tartózkodása után költözött az USA-ba, ahol ismertsége és népszerűsége egyre nőtt. Impresszionista festményei, a narancssárgák által uralt színek korának sajátos egyéniségévé tették őt művészetének ismerői között.
Halála után írta le egy értő újságíró róla: „elment, aki ellopta a szivárványt”.
Művei megtalálhatóak magángyűjteményekben, valamint:
Galleria d, Arte Moderna Milan
Museo Castello Sforzesco Milan
Museo Nazionale Forestale Rome
Galleria d, Arte Moderbna Verona
Museo Civico Vicenza
Museo Civico Asiago
Museo Civico Padova
Mint Museum Charlotte New-York
Múzeum Hódmezővásárhely
Nemzeti Galéria Budapest
