A zsidó polgári családok zöme el sem tudta képzelni, hogy Magyarországot, Budapestet érinthetik a háborús hírek, nem fogták fel, nem akarták elhinni, hogy családjukat, életüket halálos veszedelem fenyegeti.
Pedig már megszülettek a zsidótörvények, már dörömbölt a német birodalom Európa kapuján. Amikor elkezdődtek a deportálások, akkor értette meg a magyar zsidóság, hogy hiú remény volt bízni abban, hogy ugyanolyan polgárai ők is, mint szomszédjaik.
Mégis sokan voltak, akik tisztességesek maradtak, megőrizték a hazatérőknek értéktárgyaikat, műtárgyakat, így fedezhetjük fel a korszak divatos, néhány maradandó értékű alkotását, tárgyi emlékét.
Viday Brenner, kód: KTy 239
Neogrády Antal, kód: ljU742
Derkovits Gyula, kód: KTi231
- Barcsay Jenő, kód: LkT101
Fennmaradtak fényképek, a maihoz képest kezdetleges fotótechnikával, melyek mégis mutatnak egy-egy villanást a múltból. A krematóriumok előtti világból.
