A nagyapa török állampolgár volt. Törökországban született, egy nagy zsidó családnak az egyik fiaként, aki nem tudom hogyan került Magyarországra, de ide nősült.
A nagypapa drága, mulatságos, szórakoztató bácsi volt, nem tudott megtanulni jól magyarul. Egész életben mindig úgy beszélt, hogy azon nevetni kellett, mert a török szó volt mindig az ajkán.
A Viola utcai kis lakásuk mindig teli volt szőnyeggel, meg szőnyegnek való fonalakkal. A nagypapa ott ült a földön, és csak javította, javította a szőnyegeket.
Gyerekként sokszor néztem, ahogy dolgozott, egyszer, amikor javította a szőnyeget, akkor kezembe adta a fonalat, hogy menjek játszani vele, és mondta, hogy később jöjjek vissza. Mikor kérdeztem, minek nekem a fonal, azt mondta, hogy semmi közöd hozzá. És amikor visszajöttem, akkor megnézte, hogy elég koszos lett-e a fonál, amit a kezembe adott, és megnézte, hogy passzol-e a szőnyegnek a színe, vagyis annak a része, amit csinál és akkor megdicsért.
A nagypapának ott volt a kis szobája, ott voltak a szőnyegek, a millióféle fonal, a nagypapa képes volt reggel leülni és délutánig csak ült és csinálta a szőnyegeket. Arra emlékszem vissza, hogy jöttek hozzá nagyon sokan, megvizsgáltatni, hogy a szőnyegük eredeti-e. Ő megfogta, megnézte és mondta, hogy az kézi perzsa, ez nem.
A nagy cégekhez, mint a Gundel például, a nagypapa járt ki javítani a nagyméretű szőnyegeiket.
Az elbeszélésekből tudom, hogy templomoknak, de még a Parlamentnek is a szőnyegeit ő vizsgálta, javítgatta.
Az évek múltak, jött a 42-es, 43-as, 44-es év. A nagypapa végig megtartotta a török állampolgárságot, így a családot, mint török állampolgárokat, mentesítették a zsidótörvények alól. Pedig a házasságkötés után csak azért nem vette fel a magyar állampolgárságot, mert sok lett volna az utána járás.
A nagypapa és a családja a török állampolgárságnak köszönhette, hogy megúszták a deportálást, mert a török követség lebélyegezte a lakásukat, hogy az védett, mert, hogy török lakás.
Akik emlékeznek rá, tudják, hogy a budapesti belvárosban, a Kígyó utcában volt egy híres nagy szőnyegüzlet, ahol meg lehetett vizsgáltatni, hogy eredeti perzsa e egy szőnyeg, és milyen fajtájú. Az üzlet hatalmas kirakatában ült a szakértő mester, az volt a nagypapa. 45 után ott javítgatta a szőnyeget egy látványosság volt.
