(V.G.-vel készült interjúsorozatból)
Családom tagjai apai ágon Weiszek, anyai ágon Steinerek. A Weiszektől az első adatok, kb. 1790-ből származnak, amikor Weisz Mendel, magyarul Márton született valamikor 1790 körül Domonyban. Az ő fia volt Weisz Jákob, aki szintén Domonyban született és rőfösáru kereskedő volt. A felesége volt Reif Cecília, mindkettőjük sírját megtaláltam a Kozma utcai temetőben. Ők 1852-ben házasodtak, tehát az én dédapám Weisz Jákob, és Weisz Márton az ükapám. Weisz Jákobnak és Reif Cecíliának általam ismert hat gyereke volt. A legidősebb, Weisz Matild, és a legfiatalabb az én nagyapám, Weisz Lipót.
A család tagjai tehát magyar polgárokként éltek az országban, itt érte őket is az 1848-as forradalom és szabadságharc.
Weisz Matild férjhez ment Grósz Móriczhoz, azoknak volt egy lánya, Grósz Ilona, aki férjhez ment Glatter Jakabhoz, az ő gyerekük volt Radnóti Miklós. Radnóti velem egy generációba tartozik, csak sokkal előttem született, miután lányi ágon hamarabb születtek meg a gyerekek. Elvben ő a másod unokatestvérem lenne.
Az Ilonáról annyit tudunk, hogy 1944-ben halt meg, júliusban megtaláltam a sírjának a helyét a Kozma utcai temetőben. A Weisz Matildét is megtaláltam, azt most fogom majd helyrehozni, kiásni. Értesítettem a Radnóti Miklós Gimnázium igazgatóját, aki továbbadta ezt egy nagyon kedves magyartanárnőnek, hogy nagyon rossz állapotban van a Radnóti anyjának és apjának a sírja. A múlt héten voltunk kint a temetőben, megmutattam a tanárnőnek, aki az osztályával és a szülőkkel együtt rendbe fogja tenni.
1848. szept.18.:bírói igazolás Weisz Jakobb izraelita életkoráról (24 év, 4 hó,24 nap)-valószínűleg katonai sorozáshoz:Alul írottak a helybeli izraeliták Elöljárói által a körülmetélésekről szólló jegyzőkönyvből előttünk tett kiszámítás szerint hiteles bizonyságot teszünkarról. hogy jelen levelünket elő mutató Veisz Márton izraelitának helyben született Jakob nevü fiának kora , huszon négy év, négy hó és 24 nap légyen a a mai alul írt napon és évben. Mellyről is kiadtuk jelen bizonyság levelünket neveink alláirásainkat és helységnek jelölésével rögzitve. Kelt Domonyban September 18-án 1848. Mácik János bíró, Kmely Mihály bíró, Előttem és általam: Wolfgang Pál hites közejgyző
1848.márc.6.,Vácz:Táncmulatság engedélyezése az idevaló izraeliták számára 1, a fejér hajói vendégfogadóban azon feltételekkel, 2. hogy egyetlenegy katolikus személyt sem táncra, sem szolgálatukra ne hívjanak, 3, hogy az erőszakoskodás hatalmat ne vegyen vagy a Deákok, vagy a keresztények részéről, elegendő strázsást fogadjanak, kik meg ne engedjék, hogy valaki közéjük menjen, kik nem oda valók, különben nem csak pénzbeli, hanem testi büntetést is fognak szenvedni Kelt Váczon 6. Marciusba 1848
Radnóti Miklós édesanyjának sírja és Radnóti Miklós sírja
Glatter Jakabné (sz. Grósz Ilona)
Mindkettő a Kozma utcai temetőben
