(HK elbeszélése alapján)
Ez egy amerikai Steck pianola piano, a 20. század elejéről, szecessziós mintával. Mechanikusan, pedállal hajtható gépzongora, speciális, kilyuggatott tekercseken voltak a megszólaltatható zenedarabok. A pianolát elrontották, csak Hollandiában lehetne megcsináltatni. Mint zongora, teljesen működőképes.
Apám nővérének a tulajdona volt, ő hozta magával egy másik nő-testvérükhöz, a Géza (ma: Garibaldi) utca 3-ba, a csillagos házba. Mivel nekünk a háború után nem volt hová és miért az eredeti lakásunkba visszamennünk (a Park Szanatóriummal hátul érintkező egykori “Liget”-Szanatóriumban, a Benczúr u. 47-ben laktunk volt, ott, ahol Ady meghalt. A Szanatórium pedig többé nem létezett), 45-ben mi költöztünk ebbe a lakásba a zongorához. Ezen tanultam, máig ezt használom.
V. ker. Géza (ma: Garibaldi) u. 3. Anyám ezt kapta hozományba, ide költöztünk a háború után, innen mentem férjhez. Innen vitték Apámat kórházba 1952 decemberében, ahol, 59 évesen, infarktus következtében meghalt. Anyám itt élt 1986-ig, utána velünk lakott.
V. ker. Aulich u. 4-6. Ez az anyai nagyapám háza volt. Csillagos ház lett, mi is itt laktunk 1944 nyarán és 1945 január végétől májusig. Ő itt halt meg, 1951-ben.
