Egy hihetetlen családegyesítés megrendítő történetében játszott szerepet a Lindenfeld Partners egyik alapítója.
Részlet a Chabad.org zsidó hírújságban megjelent cikkből:
Echoing the sentiments of other attendees, Peter Rajnai said that Sunday’s reopening brought back fond memories.
“When I came back to the synagogue this week, the hairs on my back stood on end,” Rajnai, 66, told The Canadian Press. “This is [an important] building for me. It is where I was Bar-Mitzvahed, but I never went inside after it was no longer used as a synagogue.”
Rajnai Péter levele:
„Véletlen, szerencse, vagy valami “felsőbb” akarat.
A szerencse és a véletlen kéz a kézben járnak. Ha valami “felsőbb” akaratra, vagy utasításra történik, az a mi számunkra a csoda.
Nemrég a mobil telefonomon felhívott egy valaki, angolul beszélt. Sekélyes angol tudásommal, megértettem, te vagy Peter Rajnai? igen, beszélsz angolul? kicsit, válaszoltam.
Az ismeretlen hang folytatta,: az elég lesz, a te apád Rajnai Pál? igen. Anyád Boriska? igen, válaszoltam. Ekkor érezhető volt emberem hangján az izgalom, mert félelmetes gyorsasággal elkezdett beszélni (angolul), és mondta, mondta, és mondta. Természetesen az ég világon semmit sem értettem, de nehéz volt megállítani, mert izgalmában nagyon belehevült. Gyenge angolommal azért sikerült megszakítanom, és megadtam a fiam mobil elérhetőségét, ő perfekt, valamint ajánlottam, küldjön e-mailt, azt letudom fordítani speciális fordító programmal.
Telefon szétkapcsol, majd pár perc múlva hasonló izgatott hangon hív a fiam: apa tudod ki hívott Ausztráliából? Nem én, honnan tudnám. Egy eddig ismeretlen rokonotok, másod unokatestvér.
Hát persze semmit nem értettem, de gondoltam hamarosan kiderül minden, hisz a “rokon” nem véletlenül hívott a számomon Ausztráliából.
Rövidesen e-mail érkezett, melyben megadatik a magyarázat.
Fivéremmel azt hittük, hogy a mi családunkból ketten vagyunk a nagyvilágban, mert az általunk ismertek a szűk és a bővebb családból már elmentek.
Az új rokonok is hasonlóan hitték, már csak ők vannak ott Ausztráliában, a holokauszt, pedig elsöpörte a családot.
Mígnem John Tescher nevezetű (most már tudom) másod unokatestvérem elhatározta, felállítja a családfát. Ha jól tudom sok segítséget kapott a Jad Vasemből.
A családfában megjelentünk, édesapám jjel vallom, mint az ő édes unokatestvére, édesanyám mint apám felesége, ezen keresztül István bátyám és én. Azt is kiderítették, hogy létezünk és Magyarországon élünk.
Kerestek, de nem találtak.
És most jön a véletlen, a szerencse és a sorsszerűség.
Az Óbudai zsinagóga reaktiválása, olyan esemény a világ zsidósága számára, ami nagyon ritka. Ezért erről a különleges eseményről szinte valamennyi zsidó orgánum tudósított. Többek között az Ausztráliai zsidó újság is.
A zsinagóga avatásán egy Kanadai média riportot készített velem, mert akkor én autentikus személynek minősültem, ebben templomban volt a bár-michvóm 53 évvel ezelőtt, és mint zsidó fiú árvaházi növendék ebben a templomban éltük hitéletünket. Mai fejjel vallom, az Óbudai Zsinagóga az “én Zsinagógám”, ahova nem léptem be 50 évig, míg más funkciót látott el, pedig lett volna alkalom, de szentség törésnek minősítettem volna.
A “rokon” olvasta a riportot, melyben szerepelt a nevem is, gondolta megkeresi a Budapesti Lubavitsi rabbit, Köves Slomot, hátha tudja az elérhetőségemet, talán szerencséje van és az ismert, de meg nem talált Rajnai rokon vagyok. Köves Slomo tudta az elérhetőségeimet………
Egymásra talált a rokonság, sok levélváltás után kiderült minden, nagy az öröm mind két oldalon, júniusban “családi” ismerkedés Budapesten.
Meghívom e a rokonságot Óbudára? egészen biztos.
Rajnai Péter”
John Tescher levele:
„Subject: Thanks for all your help
To Lubavitch of Hungary (Chabad of Hungary)
Further to my email to you from about two weeks ago, I wish to thank you for helping me to reconnect with my relation Peter Rajnai and his family.
As a token of appreciation I have made another donation to the Lubavitch of Hungary. Combined with my previous donation the total those two donations is now USD $1000 on behalf of the greater Rosenfeld Family in your help to reunite the survivors of this family which suffered greatly under the Holocaust.
With all our best wishes for Pesach and your efforts to rebuilding and reuniting the Jewish Community of Hungary.
With all my best wishes
John Tescher”
